Egy WordPress honlap, és ami mögötte van
Egy korábbi WordPress tanfolyamom hallgatója a minap megkeresett azzal, hogy két általa kezelt honlapot nézzek meg közelebbről, mert nem boldogul velük.
Tegnap lett időm teljesíteni a kérését. Megnyitottam az első (WordPress felhasználásával készült) honlap kezelőfelületét, és a kérdéseket tartalmazó emailt.
Elsőre azt a problémát kellett volna megoldanom, hogy megjelenjenek a bejegyzések a saját kategóriájukhoz hozzárendelt menüpontban. Gyerekjáték! Gondoltam, majd megnyitottam a Megjelenés / Menük lehetőséget a kezelőfelületen és azonnal konstatáltam, hogy a honlap menürendszerének és az itt láthatónak semmi köze egymáshoz. Erről tanúskodott az is, hogy a menü nem volt hozzárendelve a sablon egyik menühelyéhez sem.
Semmi baj! Láttam már ilyet. A sablon készítői biztos csináltak valami saját menükezelőt. Nosza, nyissam meg a sablon saját beállításait és majd ott megnézem, hogy mi a helyzet! Mit is? Itt nincs sablon kezelő.
Visszatérve az előzményekhez meglepett, hogy a kedves egykori hallgatóm ilyen banális kérdésekkel keres.
Az akkori tanfolyam legjobb előképzettséggel és legnagyobb szorgalommal rendelkező hallgatói közé tartozott. Minden érintett témakörről részletesen beszéltünk, tehát pont tőle azért nem ezt vártam. Eddig a pontig. Itt ugyanis már körvonalazódni látszott, hogy valószínűleg nem az ő készülékében van a hiba. Megnyitottam a Sablon Szerkesztőt, hogy belenézzek néhány WP fájlba, főleg a sablon fájljaiba.
A honlap korábbi fejlesztője (vissza)élve a WordPress kínálta szinte határtalan lehetőségekkel nemes egyszerűséggel belekódolta az egyik legutolsó hivatalos (talán Twenty Thirteen?) sablonba mindazt, amit jónak gondolt, így többek között a menürendszert, valamint több ezzel kapcsolatos megjelenítési szabályt is, amelyeket normál esetben a kezelőfelületről lehetne elérni. Innentől kezdve persze a kör bezárult. Ami bekódolódott, az benne van, minden más kiesett. Nesze nektek WordPress fejlesztői közösség által beleölt munkaórák tízezrei!
Néhány további fájl megnyitását követően kezdtem el a válaszlevelemet megfogalmazni, amelyben a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására egy új honlap létrehozására tettem javaslatot, mivel a sablonon kívül néhány bővítménynél is hasonló (hiba)jelenségekkel szembesültem.
Első honlap kipipálva, kérem a következőt!
Bungee Jumping ingyen
Libabőrrel vegyes csodálattal tölt el néhány extrém sport. Magam nem vagyok adrenalinfüggő, ezért eddig csupán esőerdők lombkoronájában, majd később Visegrádon csúszkáltam drótkötélpályán, és kipróbáltam a durbani uShaka Marine World Torpedo névre keresztelt csúszdáját is. Utóbbiról készült egy videó is, nem hiába vannak az embernek barátai.
Szintén Dél-Afrikában, eljutottam a szerényen csak „Bungee Jumping” névre keresztelt látványossághoz is, amely a világ (akkori) legmagasabb amatőr ugróhelyét címkézte. Pechemre vagy szerencsémre mielőtt megvettem volna a jegyemet megnéztem egy ugrást. Utána már eszemben sem volt ugrani, szóval ez legközelebbre maradt.
Az extrém sportok hátterében gyakorta az adrenalin függőség áll, vagyis az adott személy biokémiai igényének kielégítése.
A másodjára küldött honlappal kapcsolatos feladatom az volt, hogy adjak ajánlatot annak a frissítésére, esetleg újra elkészítésére és a későbbi tartalomkezelés betanítására, miután a korábbi fejlesztővel megszakadt a kapcsolat.
Megnyitottam tehát ezt az oldalt is, amely egy független film és színházi műhely honlapja. Merem ezt leírni, mivel a Google keresőben erre a kifejezésre biztosan nem található meg az oldal, így megmaradhatnak teljes névtelenségben.
A látványvilágról általában nem alkotok véleményt, hiszen ízlések és pofonok, de általánosságban elmondható, hogy a kreatív alkotók honlapjai jellemzően minden lehetséges eszközzel próbálnak kreativitást sugározni. Nincs ez másként a szóban forgó honlap esetében sem, azonban itt a kreativitás nem korlátozódott csupán a látványvilágra, a technológiai megvalósítást is teljesen átjárta.
Mit kell tudni a webszabványokról?
Természetesen a webes technológiák terén is helye van a teremtő képzeletnek, így napi szinten jelennek meg újdonságok, a változás folyamatos. Van azonban néhány keret, amelyeken érdemes belül maradni. Ezeket a kereteket, amelyeket webszabványoknak nevezünk az ésszerűség hívta életre, a koordinálásukat pedig immár több mint 20 éve a World Wide Web Consortium (W3C) nevű non-profit szervezet végzi.
Ha azt halljuk, hogy HTML5, XML, CSS3 vagy akadálymentes web, akkor épp a W3C egyik-másik közelmúltbeli alkotásával találkozunk, amelyek meghatározó elemei a mindennapjainknak.
A szabványosítási törekvéseket ez az általános szemlélet tartja egyben;
The Web for Anyone, Anywhere, Anytime, using Any Device
Azaz; Internet bárkinek, bárhol, bármikor, bármilyen eszközt használva.
Ennek logikai felépítését szemlélteti ez, a W3C honlapjáról származó ábra is;
Ez a szemlélet határozottan elkülöníti a honlap tartalmát, megjelenését és működését, és priorizálja is azokat épp ebben a sorrendben.
Kreatív? Kreatív…
A másodikként vizsgált problémás honlap fejlesztője a tagolt és kommentált kódja tükrében biztosan hallott már erről az elkülönítésről, de nem alkalmazta azt következetesen.
A tartalom gyakorlatilag nulla. Egy üres HTML dokumentum, amely kizárólag a szokásos fejléc elemeket és néhány üres DIV jelölőelemet tartalmaz. Majd mindenféle JavaScript segítségével vizsgálja meg, hogy épp hová navigált a kedves látogató, és az ennek megfelelő arculatokat és tartalmakat tölti be az oldalba.
Tehát ő nem hozott létre tartalmat, csupán a működés (JavaScript) szintjén generálja bele azt a honlap addig üres DIV jelölőelemei közé, valamint ugyanezen a szinten módosítja a honlap megjelenését is.
A tartalom és az arculati elemek (hátterek) között pedig szép számmal akadnak videók is. Hogy mennyire sok, azt csak a véletlennek köszönhetően tudtam meg.
Rákattintottam az egyik menüpontra, majd némi várakozás után nem történt semmi, csupán úgy tűnt, mintha ott valamilyen elemnek kellene lennie (videót sejtettem a dolog háttérében, mivel a Trailer gombra kattintottam előtte). Aztán csengetett a mikró, hogy felmelegedett az ebédem és kimentem a konyhába. Nem ítéltem elég melegnek, ezért adtam neki még két percet, ittam… majd visszajöttem a gép elé, és épp a szemem előtt kezdett el lejátszódni a trailer. Tippelem, hogy ez legalább egy-két perc lehetett, amelyet, ha épp nem kell megszakítanom a munkámat, biztosan nem vártam volna ki, egyszerűen elkönyvelem, hogy hiányzik a beágyazott videó.
A YouTube sem véletlenül találta ki, hogy egy képet tegyen a videó helyére, így szerencsétlen földi halandónak legalább sejtése lehessen arról, mi vár rá, mire vár.
Csípőből jött a megmondás, hogy hát ez web ergonómia szempontból teljes melléfogás, hiszen tudható, hogy minden látogató néhány másodpercen belül elnavigál a honlapról, ha valami számára szokatlan megoldást talál (pontosabban ugyanezen időn belül nem találja meg azt, amit keres). Ez külön nevet is kapott, visszafordulási aránynak hívják és minden honlap tulajdonos ennek a jellemzőnek a minél alacsonyabb értéken tartásán fáradozik.
Ekkor merült fel bennem a kérdés, hogy esetleg létezhetnek olyanok, akik az adrenalin függőségüket azzal elégítik ki, hogy szokatlanul működő honlapok bármi áron történő megnézésével, időt és energiát nem kímélve borzolják az idegeiket?
A Google megnyitását követően rákerestem néhány ezzel kapcsolatos feltételezett magyar és angol kifejezésre, de nem találtam ennek nyomát. Ha valaki tud ilyenről kérem, ossza meg velem!
És már megint egy se füle, se farka blogbejegyzés!
Ez már a többedik olyan bejegyzésem, amelyek látszólag köszönőviszonyban sincsenek a keresőoptimalizálással. Meg különben is, minek írtam le ezt az egészet éppen ide?
Hát kérem, a W3C aktív szereplői között igen szép számmal a Google által delegált szakértőket találjuk, mivel ha valakinek, a keresőóriásnak elemi érdeke a web szabványosítása.
Próbaképpen megkérdeztem a Google keresőt, hogy mit is sikerült indexelnie a szóban forgó honlapról. Mindössze egyetlen találatot kaptam, amelynek a szöveges része ez volt:
it seems that your browser does not support html5 video. please upgrade your browser to a newer version in order to have the best viewing experience.
Bizony-bizony. Szegény Google robotok svájci bicskája is beletört a tartalomhoz való hozzáférésbe, így aztán a „Nincs itt semmi!” biztos tudatában léptek tovább.
Akkor kreatív legyek, vagy szabálykövető?
A kérdésen való gondolkodás idejére, és a videók szokásos beágyazásának szemléltetésére álljon itt egy hátborzongatásra fehér háttér előtt is alkalmas példány: